Az akác kalandjai egy európai országban

A XVII. század elején - amikor Columbus már több mint száz éve megnyitotta az utat Amerika felé - az európai kertek kezdtek egzotikus amerikai növényeket rendelni, és 1601-ben IV. Henrik francia király királyi kertésze elültetett egy kis akácfa csemetét. Most ez a fa 415 éves, és egyben Párizs legidősebb fája.

A fehér akác - ez a neve a fafajtának - egy csodálatos fa, amely gyorsan növekszik, évente mintegy 0,5-1,0 cm-rel nő az átmérője, jól tűri a száraz időjárást, erős gyökérzetet növeszt, ami hasznos tulajdonság, ha homokba, szakadékok szélére vagy vasutak mellé ültetik. Az akác legérdekesebb tulajdonságai azonban a famegmunkálás során mutatkoznak meg. Az akácfa olyan kemény, mint a tölgy, de a kémiai tulajdonságai lehetővé teszik a szabadtéri felhasználását impregnálás nélkül. A keménysége, a hosszú élettartama és a tűzállósága az akácfát kiváló ökológiai anyaggá teszi hidakhoz, talpfákhoz, teraszokhoz, kerti bútorokhoz és a házban lévő különböző elemekhez - ahol faszerkezetek kerülnek felhasználásra kültéren.

Hogy még többet megtudjunk a fa felhasználásról, meglátogattuk a magyarországi Robinia Group KFT ügyvezető igazgatóját, Erdélyi Gábor urat.

„A cégünk csakis akácfával dolgozik” - mondta Erdélyi úr. „Ha általánosságban beszélünk Európáról, akkor elmondhatjuk, hogy ez egy hatalmas piac, több száz millió fogyasztóval. A múltban a keresletet trópusi fával elégítették ki, amely viszonylag olcsó volt, viszont ... A világ azóta megváltozott: környezetvédelmi kérdések kerültek előtérbe, és mivel mindenki tudja, hogy az esőerdőkben a fakitermelés nem biztonságos, az európaiak inkább előnyben részesítik a helyi, környezetbarát akácfát. Sőt még készek egy kicsit többet is fizetni érte, mint a trópusi faanyagért”.

„A termékcsaládunk nagy részét a gyerekeknek készült fa eszközök teszik ki, mint a játszóterek és a kerti játékok”, folytatja Erdélyi úr. „Európában az emberek szívesen költenek a gyerekekre, és egy játszótér megépítése nagyon érdekes dolog, mert egyrészről kreativitásra van szükség hozzá, másrészről úgy kell kialakítani, hogy maximális biztonságot nyújtson a gyerekeknek. Ha megkérdezzük a gyermekeket, akkor mindig a fa játékokra szavaznak a kertekben, mert a fa egy emberközeli alapanyag”.

„Egy cégnek több lábon kell állnia ahhoz, stabil legyen” - folytatja Erdélyi úr. „A diverzifikáció régen népszerű volt, amikor a vállalat különböző üzleti ágakban tevékenykedett; és ez működött is 20 évvel ezelőtt. Most, ahhoz, hogy valaki a legjobb legyen valamiben, állandó javulásra van szükség minden osztályon, de leginkább az emberi agyat kell javítani”.

„Úgy fejlesztettük ki az üzleti modellünket, hogy a vásárló többet kapjon, mint amit máshol kap” - mondta Erdélyi úr. „Itt kiegészítő szolgáltatásokra, formára, szállításra, szerelésre és támogatásra gondolok”.

„Gyakran hivatkozok a hentes példájára. Hogyan lenne sikeres a hentesüzlet, ha csak csülköt árulna, a sertés többi részét pedig kidobná? Úgy gondolom, ilyen hülye hentes nem létezik” - mondja mosolyogva Erdélyi Gábor. „Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a fára is. Egy rönköt teljes mértékben fel kell dolgozni és 100%-ban hasznosítani kell. Minden alapanyagot késztermékké kell alakítani a legmagasabb hozzáadott értékkel”.

Ezt a stratégiát követve a Robinia Group 2016 elején vásárolt egy Wood-Mizer LT70-es fűrészgépet távirányítóval, szállítószalaggal a rönk behordásához, és lerakodóval a kész anyagok lerakásához.

„Hogy miért választottuk a Wood-Mizert?”- kérdezte Erdélyi úr. „Az akác erdők Magyarország dél-nyugati és észak-keleti részeiben találhatók, a cégünk székhelye pedig az ország közepén van. Ha mi dolgozzuk fel a rönköket, akkor, lehetőségünk van megvásárolni az erdőt előzetes válogatás nélkül, ami azt jelenti, hogy a nyersanyagokhoz olcsóbban jutunk hozzá. A Wood-Mizer fűrészgéppel gyakorlatilag bármilyen méretű rönköt el tudunk fűrészelni, mert a gép akár 1 méteres átmérővel is elbír”.

Wood-Mizer LT70 fűrészgép a Robinia Csoport üzemében

„A második fontos tényező, hogy a Wood-Mizer használja a legkeskenyebb szalagokat a fűrészgépekben” - osztja meg véleményét Erdélyi úr. „Ez kevesebb energiafogyasztást, kevesebb fűrészport jelent, és nagyobb arányú készterméket. Ez elengedhetetlen az akác feldolgozása során, mivel a rönkök átlagos átmérője 20-30 cm, ritkán 40-50 cm. Az ilyen vékony rönköket a keskeny szalagokkal lehet leghatékonyabban fűrészelni. És a vékony szalagok olcsóbbak is. Ezek a költségmegtakarítások nagyon fontosak a kis cégek számára, amelyek célja, hogy csökkentsék a végtermék költségeit a fogyasztók számára”.

„Az elmúlt években a Wood-Mizer, mint gyártó erősen fejlődik. A Wood-Mizer fűrészgépekről alkotott vélemények nagyon jók. Ezért számunkra ez a befektetés teljesen átgondolt döntés volt. Az ár rendben volt, és nem is az a döntő kérdés, hanem a fenntartható működés és az alacsony termelési költségek”.

„Most Magyarországon a kis- és közepes méretű vállalkozások számára jók a körülmények” - folytatja Erdélyi úr. "A kormánynak meggyőződése, hogy a sok kis cég stabilabbá teszi a gazdaságot, ezért kedvező körülményeket biztosít a kis vállalkozások részére. Eszközvásárláshoz hitelt kapni, mint az a mi esetünkben is volt, 10 évre, évi 2% kamattal, költséges bankgarancia nélkül, gyakori dolog a mai Magyarországon”.

„Cserébe viszont igyekszünk szociális funkciókat is ellátni, és nem csak az adónkkal segítjük az államot” - mondta Erdélyi úr. „Például együttműködünk a börtönrendszerrel, 30 munkahelyet hoztunk létre elítéltek részére, akik segítenek nekünk a termelésben”.

Az Európai Unió nemrégen létrehozta az invazív fajok katalógusát, amelyben például olyan növények, mikroorganizmusok és állatok szerepelnek, amelyek nem természetesek az európai környezetben. Ezeket más kontinensekről hozták ide, és ezek a növények, állatok potenciálisan fenyegetik Európa biológiai sokféleségét.

Mivel a Robinia pseudoacacia Észak-Amerikában őshonos, rákerült az invazív fajok listájára, olyan javaslatokkal együtt, hogy mit kell tenni a terjeszkedése megakadályozásáért. Ez élénk vitát váltott ki Magyarországon a tömegkommunikációs médiában.

„Az akác olyan mélyen integrálódott a magyar nép életébe - és nem csak az építőiparban, faiparban használják, hanem a tűzifaként is, valamint gyógyszeres kezelésekhez is, köszönhetően a bőséges virágzásának, és nélkülözhetetlen a méhészetben és a méztermelésben is - hogy felmerült az ötlet, hogy Robinia hungaricum-nak kellene elnevezni, figyelembe véve azt, hogy mennyire fontos ez a fa a magyar gazdaság számára” - mondta Erdélyi úr.

Ennek a nyilvános vitának az lett az eredménye, hogy a külföldi fogyasztók elkezdtek érdeklődni az akác termékek iránt. A Robinia Csoport weboldalán tájékoztatást adunk róla, hogy a cég milyen projektekben vesz részt: játszóterek, teraszok, fa teraszok, padok, stb. Emellett három nagy nemzetközi projektet is megemlíthetünk.

„A Letzigrund stadion tető projektje kulcsfontosságú volt a cégünknek, mert ez volt az első nagyszabású projektünk” - mondta Erdélyi úr. „A történet akkor kezdődött, amikor Ausztria és Svájc megnyerte az Európa-bajnokság rendezési jogát 2008-ban. A Letzigrund stadion tetőjét teljesen le kellett fedni. Az egyetlen probléma a megfelelő fafajta megtalálása volt”.

Nyilvánvaló, hogy egy stadion tetőjénél a legfontosabb szempont a tartósság, de olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a tűzvédelem és az esztétika. Mivel a tetőpanelek ki vannak téve a környezeti hatásoknak, a kevésbé ellenálló fafajták azonnal kiestek. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy csakis néhány trópusi fafajta és az akác felel meg a követelményeknek.

„Szerencsére a svájciak is különös figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, és a trópusi fa felhasználása számukra nem volt elfogadható a fa kitermelésének módja miatt”.

„Elég sok munka volt: összesen 210 km (kb. 20 kamionnyi) faanyagot fektettünk le” - mondta Erdélyi úr.

Nem sokkal ezután a híres építész, Daniel Libeskind meghívta a Robinia Csoportot, hogy vegyen részt a Westside kereskedelmi központ építésben Bern közelében. Itt mintegy 30.000 négyzetméter felületet fedtünk le akácfa panelekkel, amelyeket egy speciálisan tervezett illesztővel illesztettünk egymáshoz. Röviddel ezután Daniel Libeskind megbízta a Robinia Csoportot, hogy építse meg a belga Mons város Kongresszusi Központjának fa burkolatát, ami Európa Kulturális Fővárosa volt 2015-ben.

Így lépésről lépésre a Robinia hungaricum nemcsak Magyarországon válik népszerűvé, és a Robinia Csoport tevékenysége rendkívül érdekes és nyereséges.

Erdélyi úr azonban úgy véli, hogy „a profit önmagában nem lehet cél az üzleti életben”.

„Lehet vele mérni a munkánk sikerét, és el lehet vele érni az álmainkat, de cél semmiképpen nem lehet” - mondja.

Erdélyi Gábor úr, a Robinia Group KFT ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a profit önmagában nem lehet cél, hanem csak a munka sikerének fokmérője és az álmok elérésének eszköze

Nos, ha ez így van, akkor még sok álmot és sok valóra vált álmot kívánunk a Robinia Group KFT-nek!

További információ:
www.robiniagroup.hu

***